Egyesítsük blogjainkat!

Mármint csak én az enyémeket :)

Némi gondolkodás után úgy döntöttem, sok nekem öt blog, és ha tartom magam az eddigiekhez, akkor a harmadik gyermekemnek is kéne egy külön blog, hat meg már pláne sok. És a gyerekes blogokat nem is lehet igazán különválasztani, még Marcit és Regőt úgy-ahogy sikerül, de az se az igazi, de a két kicsit szerintem biztos nem lehetne, meg azért a három gyereket se szívesen már. A könyves, kreatív, kertes blogokkal meg egy csomószor elmaradtam, amit nem vesz jól a lelkiismeretem... szóval ha most mindent egyben írok, abban biztos mindig lesz olvasnivaló.

A meglévő blogokat nem zárom be, nem törlöm, a mostani helyükön olvasható lesz mindegyik, nekem is biztosan hasznos lesz ezt-azt visszakeresni.

Várok szeretettel mindenkit itt: http://egyboszorka.blogspot.com/

Stephen E. Ambrose: Az elit alakulat

A gyerekpszichológiához képest nagy váltással ugrottam most a második világháborúba, a normandiai, holland, belga, francia hadszíntérre. Péter olvasta mellettem ezt a könyvet, idézgetett belőle, és kedvet csinált hozzá. Mostanában nagyon sok kismamás magazint, könyvet, netes oldalt bújok, ez a háborús dokumentarista regény jó ellenpont, kicsit helyrebillent.

Olvastam már évekkel ezelőtt, talán nem is egyszer, de nem tud unalmas lenni. Az amerikai hadsereg 506. ezredének Easy nevű ejtőernyős századáról szól (egész pontosan képtelen vagyok megjegyezni és sorban elmondani, hogy milyen alakulat milyen alakulata) a kiképzésüktől a háború időszakán át egészen a későbbi életükig, az 1992-es visszaemlékezéseikig. Közben Péter megkapta a könyv alapján készült HBO minisorozatot is dvd-n, így most igyekszem mindig egy kicsit előrébb olvasni, mint ahol a filmen tartunk, most épp el vagyok maradva egy résszel. Történetekből, írásokból, katonai naplókból és személyes visszaemlékezésekből szerkesztett, így nagyon élvezhetővé tett regényről van szó, sok benne az emberi vonatkozás, és sokat segít abban, hogy mi, távoli ősök megérthessünk, felfoghassunk valamit abból, amit ezek a fiatalok, szinte gyerekek megtettek és átéltek - már aki átélte. Valójában szerintem könyvestül, filmestül is lehetetlen megértenünk, de Ambrose és a filmkészítők munkája sokat segít, és nagyszerű emléket állít ezeknek az embereknek és társaiknak.