Sándor és Júlia végre egymáséi lehettek sok nehézség, szülői eltiltás és várakozás után, én pedig romantikus álomvilágban lebegek velük. Annyira jól van megírva a könyv, hogy teljesen benne élek, mintha látnám az eseményeket. Ez a vers pedig teljes egészében lefedi, amit a regény hozzá kapcsolódó részének olvasása nyomán éreztem: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/birom.htm . A dátumot nézve feltűnik, hogy ezt azon a májusi napon írta Petőfi, amikor Júlia apja feladta a tiltakozást, igaz, hozomány nélkül, több hónap várakozást kikötve és az addigi találkozást megtiltva adta oda a leányt.
Azóta persze már tovább olvastam, lassan a forradalom kitörésénél tartok, nagyon élvezem a könyvet. Ha nem magas irodalom, ha lányregénynek titulálják, akkor is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése