Aktuálisak

Nézzük akkor, kik vagyunk mi, és miket olvasunk most.

Négyen élünk együtt kis családunkban, a legkisebb kivételével mind könyvmolyok vagyunk. A legkisebbet is annak szánjuk :) Párom, Péter  (a képen Regővel látható Forma-1 nézés közben) most éppen Jimmy Cornell: Szenvedélyem a tenger című könyvét olvassa, alcíme: Három föld körüli vitorlásút emlékképei. Péter nagy vitorlázás-rajongó, egyelőre lottónyeremény híján ezt könyvekben kénytelen kiélni, de majd egyszer igaziból is fogunk tengeren vitorlázni! A könyvet körülbelül két éve kapta tőlem, amikor úgy éreztem, valami még hiányzik a karácsonyi ajándékok közül, és ez a könyv egyszerűen az ölembe ugrott a könyvesboltban. Elég vaskos könyv, számomra kicsit lexikonszerű, nem is gondoltam, hogy végig lehet olvasni egy az egyben, de ő már nem először teszi ezt. Sok gyakorlati tanács is van benne, tehát nem egyszerűen élménybeszámoló vagy útleírás. Örülök neki, hogy Péter szereti. :)

Nagyfiam, Marci  hétéves, és körülbelül ötéves kora óta olvas. Pici kora óta mesélek neki, nagyon fontosnak tartottam, hogy megszeresse a könyvet, olvasni magától tanult meg. Egy ideje kialakult az a szokásunk, hogy lefekvés előtt én is mesélek neki - sokszor inkább felolvasok, nem mindig igazán meséket már - aztán még ő is olvas magának. Mostanában éppen P.L. Travers: A csudálatos Mary  című könyvét olvasom neki, ő pedig utána Grabowski-Nejman: Filemon cica kalandjait olvassa. Érdekes párosítás :) Mary Poppinssal kapcsolatban nekem az az érzésem, hogy őt mindenki ismeri, tehát nem kell sokat mesélnem a könyvről, de talán mégsem így van. Tehát, Mary Poppins egy igen különös bébiszitter, klasszikus szóhasználattal gyereklány, akit a keleti szél fúj a Banks családhoz, és innentől mindenféle csudálatos dolog történik a gondjaira bízott Jane-nel, Michaellel, Johnnal és Barbarával. Részletekért hallgassátok meg Halász Judit hasonló című számát :)

Filemon cica pedig egy kis fehér cica, aki úgy kerül gazdái házába, hogy ott már régi bútordarab Bonifác, a nagy fekete kandúr. A könyv a kiscica kalandjairól szól a nagy macskával, a nagymosással, a gombászással, a vízfestékkel és hasonló érdekes dolgokkal, tipikus állatmese nem igazán kidolgozott rajzokkal. Szerintem körülbelül négyéveseknek való, Marci sem először találkozik vele, de szeret ilyeneket is újra meg újra elővenni.

Regő, a legkisebb,  7 hónapos, úgyhogy még nem olvas semmit, bár időnként már érdeklődik újságok és dvd-borítók iránt :) nemsokára eljön az első egyszerű, kevés képes lapozók ideje. Ja, és van egy dm-es textilkönyve! Meg egy műanyag, rágható is. Ezeket bőszen forgatja :)

Én pedig, mint mondtam, eléggé mindenevő vagyok. Főleg lefekvés előtt olvasok, így mostanában elég lassan végzek egy-egy könyvvel, de van, amit nem tudok letenni, és nappal is szakítok rá időt. Szégyen, nem szégyen, de vannak olyan könyvek, amelyeket kifejezetten arra a célra tartogatok, hogy egy kád forró, habos vízben, vagy evés közben olvassam, ezek a "másra nem jó" kategóriába tartoznak, tipikus agykikapcsolók, mint másnak a Barátok közt. Na én meg azt nem nézem :) Viszont tegnap este fejeztem be Hermann Hesse: Sziddhárta című művét, amely alcíme szerint hindu rege. Nagyon tetszett, megfogott és elgondolkoztatott. Filozofikus, de nem nehéz, emészthetetlen mély filozófia, egyszerre szórakoztató, olvasmányos könyv is. Sajnos nem találok arról a példányról képet, amely megvan, de beteszem helyette egy újabb kiadás fotóját. Hessétől gimnazista koromban olvastam németül valami rövidebbet, egy novellát talán, de a címére sem emlékszem, csak arra, hogy milyen nehezen gyűrtem le németül. Nem is vágytam ezek után Hessére, de Sziddhárta megihletett, és szívesen olvasnék mást is tőle.

És persze könyveken kívül olvasok még magazinokat, internetes fórumokat, blogokat, ilyenek ajánlását is tervezem majd. Remélem, lesz, akit érdekel. :)