Mostanában keveset olvastam, mással töltöttem az estéimet, de nem mondom meg, hogy mivel, mert esetleg olvasnak és lebukom :) maradjunk annyiban, hogy a karácsonyhoz van köze. Arra is rájöttem, hogy két ilyen fajsúlyosabb, és ráadásul teljesen más témájú, más korban játszódó regényt nehéz egyszerre olvasni, és bár haladtam azért mindkettővel egy picit, valószínűleg Amado át fogja venni az elsőséget, és mégiscsak sorban olvasás lesz ebből :) ami nem baj, nem terveztem én a párhuzamos olvasást.
A Holt tenger egyébként nagyon tetszik, olyan, mintha a tengerparton ülnék, és egy öreg halász mesélését hallgatnám. Szép, lassú elbeszélés, abban a stílusban, ami úgy belevon a történetbe, mintha magad is részese lennél. Nem tudom, hogy csinálja, milyen szavakkal, mondatszerkezetekkel éri el ezt az író, de olvasóként ez nem is lényeges. Elég, ha olvasom, és tetszik. Ez a lassú mesélő mód aprólékos, részletes, néha csapongó, élőbeszéd-szerű, ettől persze lassabban is olvasható - most mentegetőzöm, hogy miért is nem haladok jobban vele. De nem versenyfutás ez :)
A történetben Guma immár fiatal felnőtt, túl az első komolyabb szerelmi kapcsolatán és az első igazán bátor hajós tettén, már maguk közé valónak tartják a vén tengeri medvék, és épp most fog közelebbről megismerkedni a lánnyal, aki majd élete szerelme lesz. Hajózik, dolgozik, álmodozik, és várja élete asszonyát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése