2011. május 17., kedd

Dan Brown: A Da Vinci-kód

Jó volt ezt a két könyvet így egymás után olvasni. Persze nincsenek szoros kapcsolatban, de mégis ugyanaz a főszereplő, és vannak visszautalások Rómára, Vittoriára vagy a Vatikánban történtekre. Megerősödött az a korábbi érzésem, hogy így, egymás után olvasva a Da Vinci-kód jobb könyv, izgalmasabb, érdekesebb a szimbólumkutatós része, a történelmi háttere, és nekem tetszik, hogy kevésbé erőszakos. Bár... négy gyilkossággal kezdődik, sőt öttel, aztán még folytatódik, szóval annyira szelídnek nem nevezhető ez sem, de az Angyalok és démonok módszereihez, billogozáshoz, égő emberekhez képest számomra azért visszafogottabb. Azt hiszem, sokat nem kell mesélni a könyvről, nagy bestseller, mindenki ismeri, aki nem, az pedig olvassa el, főleg, ha szereti a pörgős, izgalmas, letehetetlen történeteket!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése