Végigolvastam a keresztelő történetét is, szórakoztató, érdekes novella vagy kisregény, de lehet, hogy csak egy fejezet Az éjszaka pásztorai című könyvben, amely ezek szerint immár három, témájában teljesen eltérő, de ugyanazon szereplőgárdával bíró fejezetre osztható. A keresztelő története után ugyanis következik a beszédes című A Macskanyúzó domb elözönlése avagy a nép barátai című szakasz. Egyik meglepetés a másik után ér :)
A keresztelőről szóló fejezet (címe: Közjáték: Massu és Benedita fiának, Felíciónak keresztelője vagy Ogun keresztkomája) portugál szavakkal gyakran tűzdelt, vallási és egyéb szertartásokban, szokások leírásában bővelkedő, emiatt nagyon érdekes, bár nem könnyen követhető rész. Én nagyon élveztem, főleg, hogy a szereplőket már az első, szerintem a kötet fő részét alkotó fejezetben megismerkedtem, és olyan érzés volt olvasni, mintha régi, kedves ismerősökről hallanék újra néhány hónap után. Lassan indult be maga Az éjszaka pásztorai, de így a vége felé haladva egyre élvezetesebb és könnyebben olvasható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése