Már tegnapelőtt este annyira a végére jártam a könyvnek, viszont annyira álmos voltam, hogy nem bírtam ki, elaludtam és reggel olvastam el a végét.
Természetesen minden jó, ha vége jó, Lilian és a férje épen kikerülnek Afrikából, a végére megszeretik egymást, és boldogan élnek, míg meg nem halnak, Dora pedig hozzámegy a magánnyomozóhoz, és a cserére is fény derül.
Gyakorlatilag kihagytam a leírásból a politikai szálat. Érdekes a kettősség a könyvben: a magánnyomozó leveleiben van a humor nagy része, a Rejtőtől jól ismert csattanók, félreértések, keveredések. Lilian és a férje, meg az afrikai ország történetében a romantika, a szerelmi dráma, és a történelmi, politikai vonal a hangsúlyos, ami valószínűleg Rejtő saját hozzáállását tükrözi. Tulajdonképpen jól vegyítve benne van ez a kettősség a többi történetében is, de itt élesen, fejezetenként, formailag és stílusban is szétválasztotta, erősen kihangsúlyozva. Szerintem fajsúlyosabb ez a könyve a többinél, amit eddig olvastam.
Egyesítsük blogjainkat!
13 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése