A forradalom utáni szakasz még lelkesítő, boldogsággal teli, de aztán ahogy jön az új kormány, Petőfi egyre inkább kedvét veszti, és kormányellenes versei miatt (Akasszátok föl a királyokat!) pártolóit, lelkes híveit is. Júlia ekkor már gyermeket vár, és ahogy egyre nehezebben viseli állapotát, úgy tud egyre kevésbé biztató támaszként állni férje mellett. Küszöbön áll a háború, és egy gyermeket váró édesanya sem küldené szívesen a férjét, akárhogy is biztatta Júlia korábban a feleségeket, hogy maguk kössék férjük oldalára a kardot.
Sándor Erdődre viszi Júliát a szüleihez, de a gyermek, Zoltánka végül Debrecenben születik meg egy kis lakásban, ahová Erdődről is menekülnie kell a családnak.
A továbbiakat nagy vonalakban ismerjük a történelemből. Zoltánka csak hét hónapos, amikor édesapjának nyoma vész a segesvári csatatéren. Júlia keresi, kutatja, felveszi a kapcsolatot, akivel csak lehet, majd Petőfi halálának egyéves évfordulója előtt tíz nappal feleségül megy Horvát Árpádhoz. Nagyon sok vád éri emiatt, a könyvben külön tetszik, hogy Kertész Erzsébet a regény utószavában igazságot szolgáltat Júliának, aki korán bekövetkezett haláláig Petőfi Sándorné, a feleségek felesége maradt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése