Szonyecska - 2.

Szonyecska sajnos nem fog sok bejegyzést kapni, de remélem, nem sikkad el érdemtelenül a 6-7 bejegyzést kapott nagyregények között. Ő ugyanis egy elég kis regény, szűk száz oldal, így hamar ki fogom olvasni. Nagyon érdekes a stílusa, a szövegmondás, mintha élőbeszéd lenne, hosszú, sok vesszős, nagyon tagolt mondatok, mintha valaki hadarva mesélné a történetet. Maga a történet nem különleges, Szonyecska könyvekbe temetkező csúnyácska lány, akit a könyvtárban megtalál az a férfi, aki a feleségét látja benne. Lesz egy kislányuk, telnek az évek, őket ide-oda veti a történelem vihara, a második világháború utáni Szovjetunióban vagyunk. Érdekesek a kapcsolatok, a reakciók, Szonya örök boldogságlátása szinte mindenben. Kíváncsi vagyok a végére, be fogok számolni.