Ebbe a könyvbe már belekezdtem egyszer, de azóta sok víz lefolyt a Dunán és sok mást olvastam el (akkor két nagyobb fajsúlyút kezdtem el egyszerre, és sok volt). De most újra elővettem, és már körülbelül az egyharmadánál tartok. Körülbelül hatszáz oldalas, masszív könyv, és magamat is meglepve falom az oldalakat. A történet a 14. században játszódik, amikor I. (Nagy) Lajos király halála után a gyermeklány Mária kerül királyként a trónra (nem királynőként, királyként!) de valójában keménykezű anyja, Erzsébet királyné kormányoz. Egyelőre csak néhány éve van a trónon Mária király, anyja az ő és másik lánya, Hedvig házasságát tervezgeti, igyekszik egyben tartani az akkor hatalmas, Lengyelországot is magába foglaló birodalmat, felderíteni és letörni a lázadásokat, cselszövéseket, és mindeközben a könyvben nagyon életszerűen, átélhetően megjelenített magánélete is van.
Külön említést érdemel a könyv nyelvezete, amely annyira korabeli - feltételezem, hogy az írónőnek komoly kutatómunkája van benne, így én most nem nyomozok utána, elhiszem neki, hogy ez tényleg a középkori magyar nyelvezet, sok latin mondással megtűzdelve. Sokkal valószerűbbé teszi a történetet, és még ha néha nehezebb is olvasni ettől, cserébe könnyebb elmerülni az adott korban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése